Az Egyesült Államokban 1979-ben szabványosították, Európában pedig 1982-ben. Ha nem tekintjük a hosszú szõrt, akkor a szomáli ugyanúgy néz ki, mint az abesszin. Selymes, gazdagon csíkozott bundája van. Szemei vagy sötét borostyánszínûek, vagy zöldek. Leggyakoribb a vadszínû szomáli, alapszíne a narancsbarna fekete csíkokkal. Orrtükre fekete keretben téglavörös, talppárnái feketék vagy barnák. A szomáli élénk, kedves, alkalmazkodó, játékos, hangja finom és lágy. Nem szereti a kis helyiségeket. Vörösessárga szomáli: A szõrzet alapszíne rézvörös, ezen csokoládészínû csíkok vannak. Az orrtükör vörös, a talppárnák rózsaszínûek. A szomáli macska általában 3-4 kölyköt szül, a kiscicák egész testükön szürkétõl a feketéig terjedõ árnyékoltsággal születnek. Homlokukon, nyakukon és hátukon a szõrzet körülbelül egy hónapos korukig hullámos, a 15. hét körül kezd világosodni, a végleges szõrszín kétéves korára alakul ki. Szõrzete nem igényel különösebb gondoskodást, jól fésülhetõ. Azért, hogy megmaradjon a csíkozottság, jó hatású, ha csipetnyi õrölt, édes pirospaprikát teszünk az ételébe.