Fehér keleti rövid szõrû: Testfelépítése hasonlít a sziámiéhoz, bár akromelániás jegyek nem láthatók rajta. Színe az egész testén egységes, szõrzetének sárga árnyalattól mentes, ragyogó fehérnek kell lennie, az orrtükör és a talppárnák rózsaszínûek, szeme ragyogó kék. Ha a szemszín nem kék, a macskát kizárják a további tenyésztésbõl. Azokra az állatokra is ez vár, akiknél a fehér szín mellett megjelenik a süketség is, ez ugyanis öröklõdõ tulajdonság, továbbá azokat a nõstényeket is kizárják, akik fekete foltosfejû utódot hoznak a világra. Kék keleti rövid szõrû: Elegáns testû, élénk vérmérsékletû, kedves természetû, problémamentes macskafajta. Szõrzetének színe csillogó világoskék, orrtükre és talppárnái palakékek, a szeme zöld, a sárgát már nem fogadják el. Az amerikai szabvány engedékenyebb: a zöld mellett a borostyánszínt is elfogadja. Fekete keleti rövid szõrû: Közepes testnagyságú, hosszú, vékony teste van. A végtagjai arányosan hosszúak, a hátsók valamennyivel hosszabbak, a mancsok oválisak, a farok hosszú és hegyes. Szõrzete ragyogóan fekete, orrtükre és talppárnái szinték feketék. A végleges szõrszín elég késõn, 2-3 éves korban alakul ki, árnyékoltság nem fogadható el. A fajta rendkívül fürge, nagyon jól mászik, játékos és emberhez ragaszkodó. Levendula-lila keleti rövid szõrû: Feje hosszú, ék formájú, orra kisméretû, álla erõs, kicsi, szeme almazöld, ferde vágású, egymástól viszonylag távol ülõ. A kancsal állatokat itt is kizárják a tenyésztésbõl. Füle nagy, egymástól távol tûzött, szõrzete lágy, világosszürke, kevés rózsaszínnel keverve, az orrtükör és a talppárnák levendula-rózsaszínûek, hivatalosan csak elég késõn, 1972-ben ismerték el. Ha fehér szõrszálak fordulnak elõ fõleg a mancsokon és a szem körül, az állatot ki kell zárni a további tenyésztésbõl. Barna havanna rövid szõrû: Ez a legrégebben ismert (1888) keleti rövid szõrû változat. Szõrzete a szõrszálak tövétõl a végéig egyszínû, a fekete, fehér szõrszálak, a foltosság és csíkozottság kivételével a barna minden árnyalata megengedett. Feje hosszú, homloka ferde lefutású, orrtövében mélyedés tapintható. Az orrtükör és a tapintószõrök barna, a talppárnák fahéjrózsaszínûek. 3 kölyök jön a világra egy alomban, világosabb színnel, mint amilyen felnõttkorban várható. Bundájuk néha csíkos vagy vörös árnyalatú, ez idõvel eltûnik. Általában egy bizonyos személyhez kötõdnek, viszont fontos tudnunk, hogy a kutyák nem kedvelik ezt a fajtát. Elég magas kort, akár 13-17 évet is élhetnek. Testfelépítése hasonlít a sziámiéhoz, bár akromelániás jegyek nem láthatók rajta. Színe az egész testén egységes, szõrzetének sárga árnyalattól mentes, ragyogó fehérnek kell lennie, az orrtükör és a talppárnák rózsaszínûek, szeme ragyogó kék. Ha a szemszín nem kék, a macskát kizárják a további tenyésztésbõl. Azokra az állatokra is ez vár, akiknél a fehér szín mellett megjelenik a süketség is, ez ugyanis öröklõdõ tulajdonság, továbbá azokat a nõstényeket is kizárják, akik fekete foltosfejû utódot hoznak a világra. .